 
Aries Register
|
|
PILIS VÁROS
A település elnevezése a szláv eredetű kopasz, növényzet nélküli hely jelentéséből ered. Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint II. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.
Pilis nevét ismert oklevél először 1326-ban említi. A Boldogságos Szűz Máriáról címzett és III. Béla király 1184 alapított czisztercitarendű apátsága az egész középkoron át fennállt. Itt temették el II. Endre király feleségét, Getrudot. 1242-ben a pilisi apátságot a tatárok elpusztították. IV. Béla király 1253-ban helyreálította. A XIV-XV században a Pilisi-család birtokolja. A török uralom elején, a XVI. század közepén elpusztult. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg, 1711-től Beleznay Jánosé, aki felvidéki szlovákokkal telepítette be. A XIX. században a Nyáry és a Gubányi családé lett.
Méltán nyerte el mezővárosi rangját 1805-ben a mind több céhvel rendelkező és egyre jelentékenyebb település.
Itt született Gubányi Károly 1867-ben, aki mint vasútépítő mérnök részt vett a szibériai, mandzsu és az ausztráliai vasút építésében.
Innen származik az íróként ismert Pilisi (Schumajer) Róza, akinek baráti köréhez tartozott Krúdy Gyula is.
Baranyi Ferenc költő is Pilis nagyközség szülötte.
Beleznay-Nyáry-kastély
|
A megye egyik legrégebbi kastélya, melyet az itteni földesúr, Beleznay János építtetett 1710 körül. Az U-alakú, barokk stílusú kastélyt itáliai mesterrel építtette.
Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A még jelentős méretű park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belső udvart.
|
A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanny hagyományai című művét, a leánylélek finom ábrázolását.
A II. világháború után először leányotthon, majd nevelőintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon.
|
Városunkban található az ország ötödik legnagyobb evangélikus gyülekezete (6500 fő).
A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén. Boltozatos belsejében íves nyíláson nyugvó karzatok vannak. Szószékkel egybeépített oltára 1903-ban készült klasszicista elemek felhasználásával.
A képre kattintva megtekinthetik a Pilisi Evangélikus Gyülekezet honlapját, a Pilisi Evangélikus Hálót és a pilisi IZSÓP énekkar életét és híreit is.
|
Templom, világháborús emlékmű
|
A városnak ma több mint tizenegyezer lakosa van, infrastruktúrája gazdagodik és itt épült meg Európa egyik legnagyobb kiterjedésű vákuumos rendszerű csatornahálózata, amely a legfejlettebb technológiát képviseli ezen a területen.
Hasznos linkek:
|
|
|
